Le akarunk mi valaha szokni?
Az előző írásom kapcsán fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy vajon le akarunk-e valaha szokni a cigarettázásról. A netes felületek telis tele vannak különböző leszoktatás segítő írásokkal, megannyi stratégia létezik, de azt soha sehol nem kérdezik meg, hogy valóban le szeretnénk-e szokni.
Te le szeretnél szokni? A saját álláspontomat tudom veletek megosztani a témában, az írás alatt kommentben pedig ti is megírhatjátok majd, hogy mit is gondoltok erről a kérdésről.
Eddigi életem során kétszer tettem le a cigit, mind a kétszer saját elhatározásom volt, ugyanis mindkét esetben kisbabát vártam. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a cigaretta káros az emberi szervezetre és tekintettel arra, hogy egy új élet növekedett bennem letettem a cigit.
A babák születése után pedig nem sokkal újra pöfékeltem, ami szintén saját elhatározás volt. Kérdezhetnétek, hogy de miért? Hosszú hónapok után mi vett rá, hogy újra cigarettához nyúljak?
A helyzet az, hogy nagyon hiányzott. Hiányzott főleg a reggelekből, majd miután visszatértem a munkába hiányzott az ebédszünetekben is. Ekkor jöttem rá, hogy én igazán nem is akarok leszokni. Persze nem dugom homokba a fejem, tudom, milyen kockázatai vannak a cigarettázásnak, de ahogy már az előzőekben is kifejtettem, addig, amíg én magam nem hozom meg ezt a döntést nincs senki, aki eltántoríthatna.
Biztos te is többször megpróbáltál már leszokni, azonban az is biztos, hogy sosem tetted fel magadnak a kérdést: akarom én ezt? Ha legközelebb megfordul a fejedben a leszokás gondolata, tedd fel magadnak a kérdést.
Biztosíts magadnak lehetőséged arra, hogy dönthess. Ne kényszerhelyzetet teremts, hanem egy érett döntést hozz meg, magadtól, külső befolyás nélkül. Ha erős az akaratod le fogsz tudni, szokni, ha úgy érzed, elég volt ennyi le fogsz tudni, szokni, de ha csak egy pozitívumot is fel tudsz sorolni a cigi mellett, akkor ez még nem a te időd. Azonban tudd: ezzel nincsen az égvilágon semmi baj.
4 hozzászólás ehhez: “Le akarunk mi valaha szokni?”
Szólj hozzá
Tisztító gyógytea
Érdekel? Kattints ide!
5 éve tettem le a cigit, de ahogy írod is abszolút fejben dőlt el. A terhességem alatt szoktam le és utána többé nem éreztem késztetést.
Éppen a múlt héten gondolkodtam el rajta, hogy talán le kéne mondanom a káros szenvedélyemről. Egy-két napig bírtam is, aztán ahogy te is mondod az ebédszünetben nagyon hiányzott. Kellett a megerősítés, hogy nem velem van a gond. Egyelőre jól érzem magam így, ha pedig majd egyszer valóban le akarok szokni, biztos vagyok benne, hogy sikerülni is fog.
Én még csak gondolkodtam rajta, hogy leteszem a cigit, de a megvalósításig sosem jutottam el. Még sosem volt elég erős az elhatározás.
A baba születéséig én is szívtam a cigit évekig. Aztán a miután megszületett én már nem is kívántam, sőt, rosszul esett, ha valaki mellettem rágyújtott. Sokkal boldogabb és persze egészségesebb is vagyok azóta. A környezetem és a közérzetem is mindenképp megköszönte a döntésemet.